2018. Tatabánya-Dobsina-Tatabánya

Csak sejtettem kedd este, hogy másnap bringára ülök. A bicós táskákat felhoztam a garázsból, lesz ami lesz alapon.
Aztán szerda reggel 1/2 9-kor vált biztossá az indulásom.
Gyors pakolás, szendvics készítés és 1/4 11-kor már gurulok Esztergom felé Bajna irányába.
Nem Esztergom a napi táv vége!

2018. 07. 25. van.

Mi az utam célja?
Vinnya váráról beszéltek pár napja a tévében, gondoltam megnézem. (Sajnos nem jött össze.)

Szinte eseménytelenül telik a nap.
Tatabánya-Balassagyarmat távot már párszor teljesítettem, a táj sem nyújt újat.
Balassagyarmat után Hugyagra térek be, a helyi kocsmában veszek hideg sört egyet a frissítésemre, a másikat a szendvicseim hűtésére.
A kocsmánál pár helyi lakos tölti az idejét. (A kisebbséghez tartoznak, de vidámak.) Egyből megakad a szemük a bringámon, de gyorsan megállapítják: ez nem jó fahordásra.
Beszélgetésbe kezdünk, gyorsan elő is kerül a falu leggyorsabb bringája, egy jó 40 éves rozsdás Favorit.

Feldobódva a sörtől és a Simson-t kis híján megelőző Favorittól, cél a Robinson szigetek. Szécsény előtt pár kilométerrel van ez a hely. Egy régi ismerős ajánlotta, most megnézem és itt szállok meg.


Nyomvonal
Táv: 144 km
Szint: 845 méter

2018. 07. 26. (csütörtök)

2. nap

A függőágyamat választottam a faház helyett. Nem bántam meg! Mennyivel másabb így elaludni és ébredni, mint egy szobában, faházban, vagy akár egy sátorban. Nagyon szeretem.
Az acsarkodó szúnyogokat a szúnyogháló biztos távolságban tartotta, talán a legrosszabb az egészben a távolról hallatszó kocsog tucc-tucc zene.



Ez a nap már érdekesebb, mint a tegnapi.
Első pihenésem Losoncon van.



Losonc után rátérek az 50-es főútra. Nem a legjobb választás, de már mindegy, gurulok rajta. Nem nagy a forgalom, csak rohamszerűen jönnek az autók. Percekig semmi, aztán 5-10 autó jön a semmiből. A legrosszabb a teherautó forgalom. Elég sok kamion szeli át az országot ezen az úton. Felüdülés, mikor autóútra vált a főút, a sok autó arra megy, én pedig maradok a nyugodttá váló főúton.
Rozsnyóig koptatom a gumikat a mai napon.
Már délután öttől keresem az esti szállásom helyét, de úgy látszik finnyás vagyok, nem találok megfelelőt. A fürdés alap, vastagon vagyok naptejjel bekenve.
Rozsnyón egy olcsó szállodát találok (12 Euro), itt teszem el magamat a holnapi napra.
Némi látnivaló Rozsnyóig:





Nyomvonal
Táv: 134 km
Szint: 920 méter


2018. 07. 27. (péntek)

3. nap

A negyedik emeleti fülledt szállodai szobát este 9-re sikerült jól kiszellőztetni. Az ablak éjszaka is nyitva volt, sikerült jól aludni.
Ennyit látni a városból:

 Kis patak a szállótól pár méterre.
 És a látkép.


Már hét óra előtt a Tesco parkolójában várom a nyitást. Hallani magyarul beszélőket, de csak az idősebbeket.
Most kell döntenem, merre folytassam az utamat. Lényegesen kisebb távot tudtam megtenni az elmúlt két nap alatt, mint amennyit szerettem volna. Ez nem csak a szintnek és a gyenge fizikumomnak köszönhető. Szinte végig pofa szelet kaptam. Bizony mérgelődtem, mikor dombnak lefelé is tekerek és alig haladok húsz kilométer/órával.
Vinna vára szép lehet!
Egy a baj, még messze van.
A könnyebb, kényelmesebb megoldást választom. Lassan fordulok hazafelé.
Irány Dobsina, kóstolót veszek a Szlovák Paradicsomból.

 Látok szépet, szebbet:










Látok lepukkant, alig lakott településeket is.
           

                                         A táj viszont szép! Út mellett gyümölcsfák.
                                         Almafák, szilvafák, ringlószilvafák.
                                         (Csak győzze az ember gyomra.)


Rozsnyótól a Sajó völgyében kapaszkodom egyre feljebb. Autók által kevésbé háborgatott ez az út, mint a tegnapi. Ezt élvezem.
A szembe szél csitult, persze az irányom is más. Már előre örülök, milyen jó lesz majd a hátszéllel vitorlázni hazafelé!
Egyenlőre az emelkedők leküzdésével foglalkozom.

 Jó a fekvővel tekerni! Emelkedőnek lassabb, mint a másik, de a kényelmes testtartás kárpótol.
Folyamatos a panoráma, nem kell a fejemet felszegve nézelődnöm.



A Sajótól Dobsina előtt búcsút intek. Ő megy balra, én egyenesen az emelkedőnek. Közel 1000 méterre kell felmászni. Élvezem ezt a hegyi utat.

Aztán a tetőre is megérkezem.



800 méter és 900 méter között sokáig billegek. Picit le, aztán ismét fel.
Persze, hogy megéri!



Minden csúcs után van egy visszaesés! Most is. Gyors szintvesztéssel száguldok lefelé. Aztán megállok!



Aztán megint megállok!




Minek állok meg ennyiszer? Mekkora távot lehetne ennyi állás alatt megtenni?
Beérek Nyustyára. Már egy ideje ismét keresem a lehetőséget az éjszakai pihenéshez.
Egy boltnál megállok, éhes vagyok, a vizem is elfogyott. Mire bevásárolok már esik az eső.
A főúton visszanézek, a város végén szürke függöny. Dörög is. A szemközti lepukkant hotellal próbálkozok, van is szabad szobájuk. 16 Euró kerékpárral együtt. Előző szállásomnál ez nem volt felszámolva!
Ma már kétszer megléptem az eső elől. Már nem sikerülne, maradok.

Nyomvonal
Táv: 98 km
Szint: 1454 méter

2018. 07. 28. (szombat)

4. nap

Korán ébredek, korán is feküdtem. 1/2 7-kor már tekerek. Élvezem a reggel hűsét, a még érezhető friss eső illatát. A nap gyorsan kúszik egyre feljebb az égen és egyre jobban érezni izzását. Az úttest nedves foltjai egyre kisebbek, az út menti pocsolyák gyorsan zsugorodnak.
Szélcsend van, jól haladok, a dombok megmászása kisebb erőt igényel, mint a hegyoldal.
A reggelimet  Hrachovoban veszem meg, a bolt mögötti árnyékban pedig meg is eszem.
Nagy feneket eddig nem kerekítettem az étkezésnek.
Két fő étkezés:
- reggeli
- vacsora
3 db kifli, vagy zsemle
10 dkg vaj
10 dkg száraz felvágott (téliszalámi féleség)
paprika, vagy paradicsom
esetleg sajt
Ha nem tudom mindet megenni, akkor viszem magammal és pár óra múlva megeszem.

Nasi:
- gyümölcsök az út menti fákról
- zabszelet
- fehérjeszelet

Innivaló:
- víz
- víz
- sör
- sör
- esetleg gyümi ízű sör

Multivitamin, C-vitamin naponta egyszer, kétszer.

Hirtelen lesz meleg!
A tempómat picit visszaveszem.
Pár fényképet azért most is készítek.




Kisebb-nagyobb megállások után Tótgyarmat után érek az Ipoly mellé.
Jelentéktelen kis pataknak tűnik, de a helyiek tudnának mesélni az áradásairól.
Azon gondolkodom, hogy megnyomom a tempót és még ma eltekerek Tatabányáig.
Aztán.
Aztán elérem Nagycsalomját.

Balra, vagy jobbra forduljak?
Jobbra fordulok, pusztatemplom van kiírva. Már megnéztem párat, ezt miért hagynám ki. Rövid emelkedő után már látom is.



Körülnézek, megcsodálom,
elolvasom az írásokat.
A lényeg!






 Míg nézelődöm, azon kapom magamat, szívesen eltöltenék itt egy éjszakát.
Előtte azért megnézem, mi van ,,balra,,.


Érdemes megkeresni ezt a szép helyet. Nyugalmat, békét áraszt. Még nem volt időm utánaolvasni, de nem lepődnék meg, ha a templom helyén már 2000 évvel ezelőtt is lett volna valamilyen szentély!

A balra csábító dolog, az út mellé kitett tábla: FALUNAP az Ipoly mellett.
Legurulok az Ipoly mellé. Barátságos , jó hangulatban lévő emberek töltik itt az idejüket.
Most hirdetik a főzőverseny győztesét!

 Egy sörcsapnál állok meg, kérek egy korsóval. Mikor fizetnék, nagy meglepetés ér!
 Nem engednek fizetni!
Falunap van, nem kell fizetni!
Sőt, még invitálnak, hogy kérjek ebédet is!

 Ennek nem tudok ellenállni és bizony kérek ennivalót!

Pont nem azt, ami a bográcsban van!
Az egyik sátornál töltött káposztát látok, abból kérek.
Mint kiderül, Nagylócról is jöttek erre a rendezvényre. Pont a nagylóciak főzték a töltött káposztát.
Nagyon finom!
Savanykás, sós íze bizsergeti a nyelvemet. Két karéj kenyérrel be is nyomom. Már ki voltam éhezve a főtt ételre.
Nagyon kedvesek, nagyon aranyosak.
Megköszöntem a vendéglátást és most ismét megteszem a kis beszámolómban.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN
A nagy adag ételtől, a sörtől és a melegtől kissé elpilledtem.
Lefekszem a frissen vágott fűbe és szemlélődöm.
Szeretek szemlélődni, aztán napokig érlelni a látottakat, hallottakat.

Egy idő után jön valaki, kérdez a biciklimről a felszerelésemről.
Érdekli a többnapos túra lehetősége, a vadkempingezés.
Még nem mert belevágni.
Jó beszélgetés alakul ki, egy idősebb úr is csatlakozik. Bőven elmúlt 70 éves és a mai napig aktívan kerékpározik. (Egyből Pupu jut eszembe.)
A beszélgetés a kocsmában folytatódik, ott ér az este.
Ma már nem érek Tatabányára, az Ipoly partján fogom az éjszakát tölteni.
A település apraja-nagyja már az esti zenés bulira készül. A zenészek is hangolnak!
Beszélgetőtársam egy kamionos, tudja milyen úton lenni, felajánlja, hogy tusoljak le nála.
Élek a lehetőséggel, ragadok a naptejtől, az izzadtságtól.

Az éjszakát az Ipoly partján töltöm.
Nem kötöttem ki a függőágyamat, még áll pár sátor, az egyik alatt alszom.






A reggelim az utolsó képen, amit szintén ajándékba kaptam!
Ismét köszönöm szépen ezt a sok kedvességet, amit idegen országban, idegen emberektől kaptam!

Nyomvonal
Táv: 107 km
Szint: 840 méter

Utolsó napom!
Éjszaka lecsapódott a pára a felszerelésemen, a szárítás tart sokáig.
Esztergom-Bajna-Tatabánya útvonal áll össze a fejemben.
Nincs senkinek ellenvetése, így elindulok.
A mai napra is kazánfűtők álltak a termosztát mellé. Egymást túllicitálva állítják egyre feljebb a hőmérsékletet.
Jó 30+ fokos meleg, árnyék nagyon kevés és tekerek haza!

Nyomvonal
Táv: 104 km
Szint: 699 méter


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Brooks Flyer Carved nyereg teszt

  Elnézésedet kérem, technikai gondok miatt a blog megszűnik. A bejegyzés itt elérhető