Boldogkőváralja-Makkoshotyka

2018. utolsó többnapos túrája

Zemplén még mindig az egyik kedvencem. Már most várom a következő túrámat ide.
A mostani három napba 49 kilométer fért.
Gyertek velem erre a 49 kilométerre!

Bükk Odvaskő barlangszállás

Bükk Odvaskő barlangszállás
A túra elkövetve 2018.12.08-09

Az elmúlt téli szezonban már szerettem volna megkeresni az átalakított sziklaüreget.
Akkor Bánkútról indultam a Kék sáv jelzésen, majd a Kék+-re váltottam, és végül a Piros sáv jelzésen mentem szinte a barlangig. 30-50 centiméteres szűz hóban gázoltam időnként és a barlangtól talán 50 méterre lehettem mikor feladtam a keresést. A csúszós ösvényen nem mertem leereszkedni.
Az akkori írásom.

Most egy új útvonalat választottam!
Budapestről a 6 óra 15 perckor Jósvafőre induló autóbusszal Dédestapolcsányig megyek.
Dédestapolcsánytól már batyuval a hátamon lépkedek Mályinka felé. Két kilométer és már Mályinkán vagyok.

Információ morzsák a Bükk lakható barlangjairól.

Volt egy harmadik is, az már természetvédelmi területen van és nem látogatható!

Az időjóslás bejött a mai napra. Budapesttől az egész úton végig esett az eső és most esik. A védettebb, hűvösebb helyeken fagy van, az ónos esőt is eltalálták. Nem vészes, szerencsére nincs jégpáncél, de a léptekkel észnél kell lenni.

 Nincs ugri-bugri!

A Kék sáv jelzésen haladok, mióta leszálltam a buszról.
Pár éve már bejártam ezt a szakaszt, akkor Bánkút felől jöttem.






A Kék sáv és a Kék+ jelzés együtt megy. Nekem most a Kék + az érdekes, a település végén azon kell majd mennem.
A GPS szerint pont 4 kilométert tettem már meg, mikor a két jelzés elválik. Ezt senki ne vegye készpénznek, tudjuk jól, 10%-os eltérés benne van a pakliban! (Legyen 3 655 méter.)
A Csondró-patakig könnyű az út. A jelzések frissen festve, jól láthatók. A terep sem nehéz.

A leveleket, ágakat és a fák kérgét kezdi bevonni a gyilkos jég. Egy egész napos ónos eső egész erdőket képes kidönteni.

 A Csondró-patakot elérve kezd durvulni a helyzet. Egyre több a kidőlt fa.
Jobb oldali kép, a könnyen járható szakasz.

Szegény vadcocit egy kidőlő fa csaphatta agyon.

Több helyen csak a fűrész segít. Szó szerint utat kell vágni.

Ahogy lassan feljebb érek, a patak vize kezd kérgesedni.

 A látvány miatt még pár kép.

És egy nagyon fontos fénykép!

Ezen a nagy fán van a halvány jelzés, mely mutatja a barlangszállás irányát. Már nincs sok hátra, talán száz méter, de az meredek.
Az első képek:

Felértem, szusszanok.









Mi vár rám bent?

 Tágasnak tűnik, balról a kályha maradéka.

 Közelebbről, a rozsdaette kémény is jobban látszik.

 Sokan elcipelik eddig a holmit, a szemetet itt hagyják.
Tényleg k...a nehéz az a műanyag, és összegyűrve is nagy helyet foglal.

 A fekvőhelyek fölött fólia van kifüggesztve, mert becsöpöghet a víz.

Fólia és alatta az ágynak kifeszítette ponyva.

 Jelenleg hat fő tud a kifeszített ponyvákon aludni, de még bőven marad hely másoknak is, azoknak a barlang földjén kell megágyazni.

 Masszív oszlopokat állítottak az ágyaknak, mára kikezdte a nedvesség.

 Az ajtó jobban le volt szigetelve, ennyi maradt belőle.

A kéményt átrágta az idő vasfoga.

 Itt még van hely több ember számára is.

Fölöttünk még vagy 10 méter szikla és némi föld, de a nedvesség átszivárog. Nagyobb esőzés, hóolvadás után pocsolyák is lehetnek a barlangban. Nagyobb csapatnak érdemes ponyvát is vinnie magával.









Így telik a naplementém, majd az estém.

17 órakor már sötét van, bevackolom magamat és alszom. Csak kétszer ébredek meg éjszaka. Kimegyek az éjszakába, felnézek az égre. Káprázatos az égbolt. A levegő hűs, de tiszta. Ragyognak a csillagok.
Reggel 6 óra 30-kor a telefonom ébreszt.

Nem zavaró a meleg hálózsákból kibújni! Úgy saccolom, 10-12 fokkal lehet melegebb a barlangban, mint kint.

A Piros sáv jelzésen megyek Tardonára.
A Piros jelzés az Odvaskő barlang fölött megy. Meredek emelkedő a kusza ösvényeken, de a jelzés könnyen megtalálható.

Aki szeretne ide elmenni, az szánjon egy órát a barlang megtalálására. GPS, telefon nem biztos, hogy elég. Valahogy érezni is kell, hogy hol lehet.
Én most könnyen megtaláltam, de előzőleg a fenti útról érkeztem és egy órás keresés ellenére sem találtam meg.

Nyomvonal
A két nap távja: 13 kilométer
Szintkülönbség: 305 méter

Könnyen teljesíthető túra, nagy élmény.

Szakmai továbbképzés és csapatépítő tréning rekusra szabva

Régóta várt és végre elérkezett nap a cég életében.
Több hónapos kemény munka áll mögöttünk. Kissé kiégve, feszülten fogadjuk már az ügyfeleket sajnos.
De! Eljött a nap, mikor a cég majd összes alkalmazottja lazíthat és tanulhat is.
Lazítás: sütés, főzés, favágás, vetélkedők, kötetlen beszélgetés. (pár korsó sör, vagy pár pohár bor)
Tanulás: új termékekkel ismerkedés, ezek és a régiek kipróbálása valós körülmények között.

Persze nem ezt akarom leírni!

Hogy lehet ezt rekusra szabni?

Tök egyszerű!

A szakmai nap megközelítése rekuval!
A szakmai nap után távozás rekuval!
(Reku = fekvőkerékpár) (fekve tekersz bameg)

A csütörtöki nap még elég húzós volt, épp, hogy 17 órára befejeztem a munkámat. 
Mire átöltözök, kajálok, kinézem az útvonalat, 18 óra. 
Még szerencse, hogy nem kell messzire mennem.
Pilis határában lesz a szakmai nap, a Sipito pihenőparkban.
Csak 40 kilométerre van a cégtől. Igaz, hogy Budapestről ki kell tekerni, mint sokan tudjátok elég szar minőségű úton. (Szinte mindenhol rosszak az utak)
Jelentem, a bázis két óra alatt elérve!
Azért a 4-es út nem adja magát könnyen! Bringások letiltva, kerékpárút nyema!
Marad a 4-es út full gázon. Maradna, de annyira rossz, hogy a teljes gázból vissza kell venni.

Nyomvonal!

És ide érkezem:

A szakmai nap:
Erről nem beszélhetek, csak pár fénykép:

A gyíkot nem ettük meg!

Harmadik nap:
Reggel hét órakor már indulok is. Az ég kissé felhős. Nincs meleg, tekeréshez ideális.
A 4-es főúton hasítok Albertirsa felé. Már amennyire lehet hasítani ezen a szar úton. Kátyús, bordás, keskeny. (Már bocs, de Szlovákiában jobbak az utak! -E- jelzésű utak nagy részéről sincsenek a bringások letiltva. Ilyen harmad-negyed minőségű útról már ne is beszéljünk.)
Albertirsa előtt kis eső, eláztat, de nem vészes.
Albertirsán reggeli vásárlása, elfogyasztása, megszáradás.
Picit kisüt a nap, kellemesen átmelegít.
Cegléd környékén kis eső, eláztat, de nem vészes. Mire Törtelre érek meg is száradok.
Törtel! A törteli hőforrás! Már pár éve tervezem idejönni, most ide is érek.
Itt ázom el harmadszor, önszántamból!

A meleg tavacskában gyorsan felmelegedem, csurog a homlokomról az izzadtság.
Folytatom utamat Nagykőrösnek.
Nagykőrösnél már gyanús az égalja. Nagykőrös után még gyanúsabb!
Még pár kilométer és leszakad az ég. Esik rendesen! Az út szélét még látni, tehát nyugalom. Akkor van gáz, mikor a már a felezővonalat sem lehet látni. (Már volt ilyenben részem.)
Vízálló nadrág és kabát. Lehet menni tovább!
Lajosmizsére mire beérek, teljesen át vagyok ázva! Egy buszmegállóban pár percet szusszanok, keresem tovább az utamat. Mire betájolom magamat, kezdek vacogni.
Pálinka forraltborral, vagy tekerek tovább?
Az utóbbit választom.
Lajosmizse után csitul az eső, el is áll, majd kisüt a nap.
Melegszem, száradok.

Mire Kunszentmiklósra érek szinte teljesen megszáradok. Csak a cipőm marad vizes.
Sík, de szép a kunsági táj. Érdemes volt ismét látogatást tennem erre.
És nem az utolsót, sok látnivalót tartogat a kíváncsiaknak!

Nyomvonal