Bükki Csúcsok

Felsőtárkány-Cserepes-kő-Szilvásvárad
2018. 02. 02.
Első nap

Ismét Felsőtárkányból indulok. Tíz óra 15 perckor szállok le a buszról. Borús az idő, de nincs hideg. A Bükki kéken haladok a kisvasút mellet. A vadasparknál már nagyon melegem van, süt a nap. Míg átöltözöm, egy kis csapat is ideérkezik. Mint kiderül, Hollandiából jöttek pár napra a Bükkbe túrázni. Tavaly is itt voltak, mikor az a kemény hideg volt. Nagyon tetszett nekik, most ismét a jó hideget várva szervezték február elejére a túrájukat.

A Stimeczház után térek egy számomra ismeretlen útra. A Vörös-Kői forrásokat szeretném megnézni.

Jelenleg nem működik az időszakos forrás. Mire ideértem, eleredt az eső. Csendesen, áztatóan esik. Eszem, készítek pár képet és indulok tovább.
A térkép szerint egy ösvény vezet a völgyben a Vörös-Kői-Forrásbarlangig. A nyom látható, de nagyon rosszul járható. Nagyon sok a kidőlt fa, letört ág. Le is van zárva, egy kiírás figyelmeztet erre. Tervem szerint erre kéne mennem, majd a Kéken a barlangig. Nagy kerülővel lenne egy másik út, akkorát nem akarok kerülni.  Fokozottan figyelve indulok neki ennek az egy kilométernek. Közben egyre jobban esik és egyre sárosabb a völgy. Egy óra alatt sikerült jobban járható területre érnem.
A barlanghoz fél négyre érek. Van időm fát vágni, tüzelőt gyűjteni. Másfél órán át gyűjtögetek és fát vágok. Közben esik az eső és érezhetően hűl a levegő.
Nehezen sikerül tüzet gyújtani, de végül csak fellobbannak a lángok bőséges füstöt termelve. A barlangajtó tárva, a füst friss levegőre cserélődik.
Ajtó becsuk, ismét jön a füst. A kémény sajnos szét van csúszva a tetőnél, ezért ontja a füstöt a barlangba a kályha. Nem érek fel a szétcsúszott részig. Megvárom míg kialszik a tűz, szellőztetek és nyugovóra térek.

Nyomvonal!

2018. 02. 03.
Második nap

Az esti lehűlés hatása reggelre érződik. A barlang ajtaját kitárva látom, hogy kezd fehérbe borulni a táj. Kemény szemcsékben érkezik a hó, egy-egy széllökés csípősen vágja az arcomba. Legalább nem ázom! Jobb szeretek mínuszokban túrázni, mint a hűvös, nyirkos időben.

Az Országos Kék jelzést követem kis ideig az Őserdő felé. Aránylag jó tempóban lehet haladni.
Hamarosan a Virágos Sár-Hegy oldalában vagyok. A csúcsra a Zöld jelzésről, nagyjából egyenesen sétálok fel. Már nagyobb a hó, hidegebb van és a szél is jobban fúj. Míg pecsételek és fényképezek, elgémberednek az ujjaim.

A Körös-Bércet nézem ki a következő célpontnak. Nem bajlódok ösvény keresgélésével, a friss hó mindent eltakar. A talaj és az aljnövényzet ahogy engedi, úgy igyekszem egyenesen tovább.
A Körös-Bérc tetején álló adótorony védett területen van. Műút visz fel, de sorompóval le van zárva. Még egy tábla is figyelmeztet: Idegeneknek tilos belépni! Bemutatkozom a sorompónak és besétálok.
A csúcsot jelző oszlopnál most is pecsételek. Kabátomon kopog a kemény hó. Fázik a kezem. Most bánom, hogy nem hoztam termoszt, nincs meleg teám. Egy-két korty vizet tudok csak inni. zörög a fogam között. Egyre mostohább az idő!
A csúcsról lesietek a Fekete-Sári Erdészházhoz. Itt eldöntöm merre tovább. A vonat indulása miatt kötve vagyok az időhöz.

Úgy döntök irány Szilvásvárad. Műúton, majd a Sárga sáv jelzésen baktatok. Az időmbe még egy kis kitérő is belefér a Gerennavárhoz. Ebben a hóban sok nem látszik belőle és a panorámából se. Nincs értelme sokat időzni.

Szilvásváradra majd két órával a vonat indulása előtt megérkezem. Itt alig van nyoma a hónak. Havas eső esik, latyak minden.
Egy forralt bor, egy babgulyás és egy sör elfogyasztásával csapom agyon az időt és átgondolom ezt a két napot. Szép volt, jó volt, kellemesen elfáradtam.
Már tervezem a következő utamat!

Nyomvonal!

Szilvásvárad-Cserepes-kő-Szarvaskő
2017.12.27.
Első nap
2017. év végén is elindultam, hogy négy napot eltöltök a hegyen. Ennek megfelelően felpakolva vágtam neki az útnak. Szállásnak a Cserepes-Kő barlangot néztem ki.
Utazás vonattal Szilvásváradig.
Szilvásvárad vasúti megállóhelytől már gyalog a Zöld kereszt jelzésen a Katona sírokig.
Legkésőbb 16 órára szeretnék a barlanghoz érni.
Már kezdem kiismerni magamat,  hajlamos vagyok elcsatangolni egy szép kilátás miatt, vagy valami más miatt. Ennek az eredménye, hogy a végén sietnem, kapkodnom kell. Ezt most nem akarom!
Az idő enyhe, havat már csak nyomokban látok. Az erdőben az olvadás velejárója a sár, vagy a nagy sár. Még csak sár van. Szerencsére nem szedi fel a bakancsom talpa kilószámra.
Mint otthon kiderül, nem pontosan a Zöld kereszt jelölésen tapostam az utat. Nekem ott, ez fel sem tűnt.
Nagyon bízom abban, hogy a Katona sírokat elérve már több havat látok.
A Kelemen Széke csúcsot elérve egyre halványabbak a reményeim. Kora tavaszi az idő. Szépen süt a nap. Időnként egy kósza hűvös fuvallat érződik csak.
A csúcson fújok egyet és fényképezek.
Az Egri Bükk Nagyjai nem tudom mit jelent. A 905-ös szám furcsa, nem vagyok olyan magasan.

Az Egri Bükk Nagyjairól többet itt tudhatsz meg többet.









A Kelemen Széke csúcstól lefelé a Katona sírokig van egy kis kuszaság a kidőlt fák és bokrok miatt, de könnyű a célra ráállni.
A Katona síroktól most is a makadám úton megyek tovább, nem kell bujkálni a fák alatt, mint a jelzett turistaösvényen. Nekem jelen pillanatban rövidebb is erre.
Hamarosan jön balról a Zöld sáv jelzés, most már hivatalosan is jó úton tartózkodom.
A Kopasz-Réti-Barlangig csak a jelzést kell figyelni. Ezt elérve még tovább 150-200 métert a Zöld sávon és balra mellettem a Nagy-Kopasz a maga 903 méterével. A csúcsot irányba állva támadom meg. Másodszor, vagy harmadszor megyek fel ide. Még nincs a füzetemben pecsét, ezért megyek fel. Már látok havat, de nem összefüggő. Olvad most is.













Következő feladatom a szállásomhoz eljutni és elfoglalni.
Így leírni mennyivel egyszerűbb, mint a valóságban.
K...va nehéz a zsákom! Nekem nehéz. Nem vagyok elég erős, szívós! Pedig milyen messze van a málhám súlya a 40-50 kilós súlytól.
Fáj a nyakam, a vállam, a derekam. Hiába na! Szokni kéne!
A lényeg:
A Zöld négyszög jelzést követem, majd irányba állva hátulról csapok le a barlangra.

Nejem szerint nincs még egy ilyen bolond, aki ilyenkor felmenne a barlangba aludni.
De igen! Van!
Mikor oda érek, már ketten a tűz megrakásával foglalatoskodnak.
Ők a foglalók, én csak a betolakodó. Udvariasan fogadnak, aztán megkezdődik a barlang belakása, a tűz feltámasztása!
A barlang belakása a könnyebb feladat. A tűz igazi fellobbanása mind a kályhában, mind a barlang előtti tűzrakó helyen főleg csak füst képében ábrázolható. Olyan füst képében, mely kimarja a szemedet. A ruhádba, bőrödbe oly mélyen beivódik, hogy másnap a vonaton elülnek mellőled.





Lassan vége a világosságnak, erősen sötétedik. Ebben a szürkületi homályban felbukkan két alak és egy kótyagos kutya. Egy kedves 30-as fiatal pár és a kapkodós kutyusuk.
Ők is abban bíztak, nincs még olyan bolond mint ők, hogy a barlangban akarnak aludni. Immár hatan leszünk a barlang vendégei.
Gyorsan zárom a mai napi beszámolót.
Kaja!
Volt rendesen! A pár még egy jó gulyást dobott össze este kilencre.
Pia!
Volt rendesen! A két elsőnek érkező srác csak azt hozott.
Én csak elmentem kirándulni és egy jót ittam, ettem.
Annyival tudtam hozzájárulni az evéshez, iváshoz, hogy fát vágtam.
Köszönöm szépen a szervezést!
A barlangi képek sajnos nem sikerültek.
Nyomvonal!


2017.12.28.
Második nap
A kifejezetten sok füst eredménye végül meglett éjszakára. Igazi tűz keletkezett a kályhában és elkezdte ontani a meleget. Átmelegedett. Mi az, hogy átmelegedett? Átizzottak még a kövek is a kályha tetején. Valamelyik kövön anno gyertyát gyújtottak, az szétfolyt a kövön, még az is beizzott.
Ezért kár volt. Még több füst! 8-10 szellőztetés után már látni is lehetett a barlangban. (Picit túlzok.)
Szépen sikerült befűteni a barlangot. Én egy szál alsógatyában és egy pólóban aludtam a hálózsákban.
Amikor aludtam.
Az ágyam enyhén lejtett, ezért fokozatosan csúsztam lefelé. Mikor már lógott a fejem, akkor elkezdtem evickélni, hogy ismét feljebb legyek.
Azért csak reggel lett.
Mindenki készülődik. A többiek mennek haza, én még maradok. Szép terveim vannak mára. A közeli csúcsokat akarom felkeresni. Időben vissza akarok érni a barlanghoz, szeretnék fát gyűjteni, főzni valamit. Szépen, kényelmesen.
A többiek elindulnak.
Jó volt a társaságuk, új, kedves ismerősökkel gazdagodtam.
Pakolok én is. Közben elered az eső. Éjszaka is esett és nagy szél volt. Egy-egy erősebb szélrohamra a többiek is felébredtek.
Még enyhébb a levegő, mint tegnap. Nagyobb a sár is.
Felkapom a hátizsákomat és elindulok. A decemberi hidegben a talaj megfagyott. Most az enyhe idő miatt és az eső miatt egyre jobban kienged. Csúszik. A kövek is vizesek, azok is csúsznak.
Úgy döntök, megyek haza. Esik, szürkeség van! A Bükk nincs a világ végén számomra, jobb időben ismét eljövök. Hazamegyek a családomhoz.
A Kék sáv, majd a Zöld sáv jelzésen sétálok, időnként csúszkálok Szarvaskőig.

 Talán félúton lehetek, mikor eláll az eső. Most menjek vissza?

Negyed óra múlva ismét elered.

Tegnap hegymenet, ma lejtmenet.
Ez is, az is fárasztó tud lenni.

A megtaposott havas-jeges, most még vizes úton sokszor jól jött a turistabot. Pár eleséstől megmentett.

 Most már tudom hol vagyok.

 Végül Szarvaskő!











Nyomvonal