Oldalak

Oldalak

Nyikom-bérci Gortva-Jójárt kilátó

Hasznosat a kellemessel!

Céges tréning lett szervezve Egerbe és Egerszalókra. Mikor megtudtam a pontos időpontot és helyszínt, rögtön a lehetséges célpontokon kezdtem gondolkodni, ahova a tréning után még el tudok menni egy jót túrázni. Pár napja olvastam egy szilveszteri túráról, aminek a célpontja a Gortva kilátó volt.
Első olvasásra nem akartam elhinni, hogy van ilyen. Némi böngészés a neten és kiderült, ez valós. Kollégáimmal is megosztottam a tervemet és lőn csoda, csatlakozik egyikük.
(Gábor csak akkor hitte el a kilátó csodáját, mikor a helyszínre értünk.)
Így sikerül a hasznosat a kellemessel összekötni. Céges tréning, majd egy jó kis túra!
Bővebb info a kilátóról!



2019. 01. 18. péntek délelőtt
Még nincs vége a céges tréningnek, busszal utazunk Egerszalókról Egerbe. A többiekre vár még egy kis feladat, de mi Gáborral a Dobó térről meglépünk.
Tervem szerint legkésőbb a 11:04-kor induló vonattal el kell mennünk, hatvani átszállással cél Pásztó.
Időben vagyunk, minden jó kerékvágásban halad.

Kissé hosszú a bevezetés, de a későbbi történések miatt kell ennyi.

Pásztó vasútállomásról 13 órakor indulunk a Zöld kereszt jelzésen. Egy közeli boltban még kenyeret és pár szem krumplit szerzünk be, ezekkel is nehezebbé téve a hátizsákokat.
Pásztót elhagyva szőlők között sáros utat taposunk. Vigaszt a sárdagasztásban a fehérlő hegyoldal jelent. Lassan közeledünk a célunk felé. Ahogy szintben feljebb érünk a sár keményebbé válik, aztán már hóval, befagyott pocsolyákkal is találkozunk.
Csend van, néha váltunk pár szót, próbáljuk elképzelni a kilátót, azt, hogy mi vár ránk.
A nap kis ívben közelíti a horizontot, szeretnék majd a kilátó tetejéről napnyugtás fényképet készíteni.
Most már a havas-jeges út miatt lépkedünk óvatosan.
Túrabotom most is jó szolgálatot tesz.
A Zöld háromszög jelzés leválik a Zöld keresztről. Tovább követjük a Zöld keresztet. Úgy 600 méter után Y elágazás. Ketté válunk, Gábor a felső, jelölt úton megy tovább, én az alsón.
Most egy kilométer alatt vagy 200 méter szintet emelkedünk.
Érzem a hátizsák súlyát, izzadok rendesen.
Hamarosan találkozik a két ág, elérjük a kilátó felé vezető utat.




 A nagy tábla határozottan mutatja az irányt, az asztal padokkal lehetőséget ad egy kis pihenésre az utolsó roham előtt.




                                                        Az út végén ott a kilátó!

Mire felérünk a toronyhoz, már tiszták a bakancsok. A lent összeszedett sarat lekoptatta a fagyott hó. A napnyugtáról sajnos lemaradok, ennyit sikerül elkapni:




A kilátó bejáratánál Szent Borbála fogad méretes karddal a kezében.

Nem semmi!

Nehéz hirtelen összesíteni azt a munkát, azt az erőt, energiát, amit a kilátó építése, berendezése, vagy akár a szobor kifaragása is igényel.





Tökéletesen érthető a kard felirata!

Találkozunk pár munkással, most is folyik egy építkezés. Pár mondatban mesélnek a kilátó építéséről, a nehézségekről.
A torony alsó szintjén melegednek, napközben fűtöttek a kályhában, még van parázs is, csak fát kell rá tenni. Ezzel is szerencsénk van! Legalább 10-15 percet megspórolunk, nem kell fát hasogatni, hamuzni.

Lépjünk be!

 Ez az első szint, itt rendezkedünk be.
Minden szinten padok, asztallal, fekvőhellyel.
 Az asztalok, padok igazi fából! Erősek, stabilan állnak, gondos munka, szép illesztések.
Legfelső szint!
Emlékkönyv, tollak, gyertya.
A falon fényképek és magyarázatok hozzájuk, mit látunk adott irányban.








Vacsoránkat már gyertya és fejlámpa fényénél költjük el.
És igen, jön a rossz meglepetés. Most, mikor kipakolom a cuccomat, keresem a kajámat. Egyből bevillan, Egerszalókon felejtettem a hűtőben. Gábor osztja meg velem a kosztját. Holnap le kell mennünk egy településre bevásárolni!
Lefekvés előtt még teszünk fát a kályhára és jó éjszakát kívánunk.

Micsoda illat! Sült kolbász! Érdekes! Ennyire bevette az illatát a hálózsákom? Egy hete voltam a Bükkben, a Remete barlangban aludtam három hegymászóval. Reggel sütöttek kolbászt. Azt érzem?
Hmmm. De jó lenne egy szálat megenni mustárral, kenyérrel.
Most meg cigaretta füst? Gábor már lassan húsz éve nem cigizik! Rágyújtott volna? Bolond ez?
Milyen füst ez?

Kezdek teljesen felébredni. Mi a fenét érzek? Kinyitom a szememet. Nincs teljesen sötét, a hold bevilágít. Látom a füstöt az épületben. Mi a fene?
Teljesen felébredek, teljesen tiszták a gondolatok. Kiugrom a hálózsákból és sietek le a kályhához.
Valami miatt kinyílt az ajtaja és befüstölte az épületet. Nagyon röstellem! Megigazítom a parazsat, bezárom a kályha ajtaját és elkezdek szellőztetni. Jó ideig elvacakolok vele.

2019. 01. 19. szombat

Az éjszakai kellemetlenség után sikerül visszaaludni. Hét óra után ébredünk. Szellőztetünk, reggelizünk, pakolunk.
Mátrakeresztesnek ereszkedünk le a Piros kereszt jelzésen. Szép, napsütéses időnk van.
Szép a táj, csend van, nyugalom ölel minket a keblére.







Mátrakersztesre fél 11-re érünk. Az összes boltot zárva találjuk. Keressük az élelem beszerzési lehetőségeket.
Végül a egy helyi megszán minket és kapunk parizert, kenyeret, sonkás pástétomot, kiflit. Bőséges lakoma! Ki akarjuk fizetni, de nem engedi. Ez egy újabb meglepetés. Ismét egy nagy köszönet érte, már írásban. Tudom, kicsi az esély arra, hogy olvasni fogja ezt a beszámolót.

Gábor megéhezett, egy napsütötte helyen falatozik. Én bóklászok egy kis utcában és csatlakozik hozzám egy kutya. Jó húsban van, barátságos. Viccesen elhívom sétálni és hallgat a szóra. A következő órákban nekünk mutatja, hogy merre szeretne menni.
Úgy tűnik ismeri a járást, a Sárga sáv jelzésen kocog előre, majd vissza. Mikor megállunk megáll, mikor eszünk, ő is enne. Maradék zabszeleteink végét megosztjuk vele.
Elsétálunk a Hidegkúti Turistaházig.

 Újdonsült barátunk nyugodtan lefekszik a hóba, nem fázik.
Figyel minden mozgásra és már megy is ismerkedni. 













A turistaházban vendégek vannak, több kémény is füstöl.
Jönnek-mennek, főznek.
Rövid beszélgetés után kérek egy fej hagymát, sajnos az is a kajás dobozomban maradt. Pedig mennyire készültem a házikolbászra és sonkára!
Szóba kerül a mi szállásunk is, nem ismerik.
Pár szóval bemutatjuk.

A közeli forrásnál még kulacstöltés, és irány a Nyikom csúcs.



A Sárga sáv jelzésről a Zöld keresztre térünk.
A Hidegkúti turistaház 650 méteren van, még némi szint vár ránk.

Elérjük a kilátót, nagyon kíváncsiak vagyunk arra, mennyire szívódott fel az éjszakai füst. Még érződik sajnos.
Az első szintet ismét belakjuk és kezdődik a vacsora elkészítése.
Kutyus barátunk kint vár, őriz minket, figyel minden neszre.
Felugrik, csóválja a farkát, vendégek jönnek. A lenti turistaházból sétáltak fel a vendégek, a kilátót és a kilátást akarják megcsodálni.

Itt már falatozás közben, jól esik a meleg leves.

Vacsora után jó éjt kívánunk, holnap indulunk haza!











Szép reggelre ébredünk.
Előző este megint nem tudtam naplementét fényképezni, párás, ködös volt az ég.
Most hull a hó.
Lépteink zaját nem tudja elnyelni a friss hó, a régi fagyott réteg nagyon ropog.
Minden lépéssel vigyázni kell, nem látni a jeget.


Lassan leérünk Pásztóra, de még előtte egy koponyába botlunk. A friss hótól kissé ,,kiszőrösödött,,!


Nyomvonal!
Táv: 33 kilométer
Szint: 1.120 méter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése